Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÉDA: IDŐ(LEGES) ÁLL(APOT)

Megint az időről írok. Látszik, hogy ez az egyik földi tanulnivalóm. Az IDŐ! Most az jutott eszembe (Önvalómba), hogy minden időleges........minden: állapot. Tehát nincs miért izgulni. Annyit szorong az Ember az idő miatt. Vagy sürgetjük, vagy nem várjuk, vagy nem tudjuk átélni, vagy beleragadunk. Mi az, ami miatt ennyire nem tudjuk az IDŐT kezelni? Mi lehet velünk a gond? Ennyire másként jár a bizonyos belső óránk?

 

Az idő Nagy Úr. Sok minden függ tőle - gondoljuk. Határidőket szabunk egymásnak. S ha nem teljesítjük, ha nem teljesíti a másik, "borul a bili". Vajon, miért? Miért nem tudunk egymásra várni? Miért nem tudjuk tűrni az elemeket? Miért kapkodunk? Miért hajtjuk azt, ami úgyis van, megvan?! Miért nem mindegy, mi mikor történik, ha úgyis létrejön? Ha úgyis ott lesz/van. Miért nem hagyjuk egymást BÉKÉN? Élni, lélegezni. Miért zaklatjuk egymást az idővel?

 

Állandóan azt nézzük, ki - mit - mikor - hogyan teljesít, vagy éppen nem teljesít. Mi a franc van itt? Hova rohanunk?  Nem érünk rá? Mindenre van idő. Amire kell, hogy legyen. Ha nem, úgysem lesz, hiába erőltetjük. A VANSÁGBAN van idő és tér (létjogosultság) mindenre, ami fontos, ami kell. 

 

Azért aggódunk a holnap miatt, mert nem látjuk. Még. De holnap igen. Mindig attól félünk, ami nincs, s lehet, hogy nem is lesz. Ha van, mi hívtuk be a fél-elemünkkel (ami nem egész). Állandóan a jövőn rágódunk. A múlton már nem érdemes - tudjuk.  Bár - szerintem - a múltat is át lehet írni, mivel most is létezik. S rányomja bélyegét a mára. De mennyire. Nem tudjuk elengedni. Cipeljük azt is. Meg a jövő iránti aggódásunkat. Pedig a MOST az, ami mindent meghatároz. Mindkettőt. Minden ÁLLAPOTOT, ami "ideig" tart. Egy bizonyos ideig.  

 

Tud állni az idő? Meg tud állni? Vagy csak mi tudunk megállni? A válasz: a második. Mi tudunk csak beleragadni bizonyos dolgokba, ha nem lépünk előre. Mindig történik valami. Olyan nincs, hogy nincs semmi, hogy nem történik semmi. Az Élet zajlik - a színfalak mögött is. De még mennyire. Csupán a vágyunk tárgyát nem látjuk még, azért érezzük: "áll az idő"........beragadt az anyag(?). Az idő arra való, hogy megtudjuk azt, amit eddig is tudtunk. Hogy meglássuk fizikai síkon is, amit el-KÉP-zeltünk. Ha van róla pontos képünk. De az anyag lassabban mozog, mint a szellem. Amit ma elképzelek, lehet, hogy csak húsz év múlva jelenik meg előttem, kézzelfoghatóként. Ez a türelem. Ez az anyag. Ez a HIT. Ez a teremtés. Ezt kell tanulnunk. Várni kell az anyagra, mert lassú......a mi szellemi szintünknek. Mert mi nem anyag vagyunk. Szabadon szárnyaló egyének, kiknek a test és az anyag börtön. Ezért nehéz. Sűrű. Ezért viseljük nehezen.    

 

Állandóan az anyag, az anyagiak miatt aggódunk. Ha már itt tartunk. Egyikünk sincs még a teremtés művészetének csúcspontján. Egyikünk sem profi még (ebben a témakörben). Mindenki tanulja! Azért büntetni valakit, mert nem tudott időre elég anyagot (anyagit, pénzt) teremteni, hát, elég nagy butaság. Főleg, hogy azok, akik szankcionálnak, ők maguk sem tudják mindezt. Isten tudja, de mi? Hát............ezért vagyunk Emberbőrben. Ezért élünk Emberként, mert tanulók vagyunk. Pontosan ezt tanuljuk. Ezért vagyunk itt! Inkább segíteni kellene egymást, nem börtönbe zárni a másikat, mert nem tudja kifizetni a számláit........Istenem! De lehet, hogy holnap sikerül neki, a másiknak meg nem. Jaj, de sok gond van itt..........fura ez a Föld nevű bolygó........azaz nem a bolygó, mert az csodaszép és tökéletes Éden, hanem az Emberek........minden pont fordítva működik, mindent pont fordítva csinálunk, mint ahogyan jó lenne. S nem vesszük észre, hogy a saját magunk ellenségei vagyunk. Hogy egymást bántjuk. Miért? Miért? Miért? Ezt 36 év alatt sem tudtam megemészteni.......és még ki tudja hány Életen át sem...........

 

Azt mondják az idő pénz. Szerintem az idő TÉR.  smiley A pénznek semmi köze az időhöz. A tér viszont ugyanaz a sík, mint az idő. Ugyanúgy lehet benne haladni. Ha majd nem lesz pénz, mire fogják az Emberek a kapkodást? Gyorsan, siessünk, mert nem lesz elég papírdarab a zsebünkben.....ajjaj.......nagy baj......... Igen. Lehet, hogy ma nem. De holnap igen. Ki mit írt az "Élet" című színdarabjában. Olvassatok bele. Látni fogjátok: mi lesz holnap, holnapután. Az, amit megalkottatok. S akkor értelmet nyer az idő is. ÁLLAPOT. Ami áll, nem mozog. Egy ideig. Időlegesen. De holnap megy és halad. Ez a lényege. Az állapotos nők is egy ideig azok, nem? Kilenc hónapig, majd megszületik a Csoda. Egy másik Ember (nem baba......mert az a játékboltban van......:) Ők is tudnak várni. Ki tudják várni, amíg a magzat emberi formát ölt, amíg kifejlődik. Ők sem sürgetik szegényt, hogy gyorsan szülessen meg! Sőt! Az a jó, ha minél tovább él "bent", hiszen akkor lesz szép, kerek, egész. Nemde? Akkor mi miért sürgetünk mindent? Miért nem tudjuk kezelni az állapotot? Azt az állapotot, ami időleges. IDŐ-leges.

 

Mindennek kell ÉRÉSI idő. Folyamat. Az almát sem szakítom le előbb a fáról, mert nem lesz finom. Éretlen és savanyú lesz, amit senki sem szeret. Ezért kell várni. Tűrni. Az elemeket. De nem görcsösen, hanem Boldogan és szabadon. Talán a kettő ugyanaz. Azt hiszem. Igen.

 

Az időlegesben benne van: mulandó. Ideig-óráig tartó. Tehát minden állapot ilyen. A jó is és a rossz is - ha van olyan, s nem csak az elme kategorizál. Tehát minden elmúlik - egyszer. Vagy nem minden, de ami miatt aggódunk, az biztos. Meg kell tanulni tudatosan teremteni. Hinni. Képekből anyagot varázsolni. Ismerni mindennek az idejét. A folyamatot. Tudni, mi meddig tart, minek mikor van itt az ideje. Ha egy ételt készítünk, akkor is tudjuk nagyjából, vagy pontosan, hogy mennyi idő míg megsül, megfő, amíg jóvá és ehetővé érik. Amikor FINOM lesz, akkor kezdjük el enni. A tejbegríznek is be kell sűrűsödnie, hogy jó legyensmiley.......mindig ehhez hasonlítom a fizikai létezést. Az Élet olyan, mint a tejbegríz. Meg kell várni, míg besűrűsödik. smiley Aztán szórhatjuk rá a cukrot, meg a kakaót.................  

 

Sok mindennek ismerjük az idejét, de ha nem, legalább: ÉREZZÜK. Majd, ha megérzem - szoktuk mondani. Majd akkor. S mi lehet ez az érzés, mi lehet ez a pont? Miért pont akkor? Miért akkor lépek? Miért akkor cselekszem, miért nem előbb? Ugye, érdekes.......szerintem ez az energiával van összefüggésben. Az energia húz ide vagy oda. Az, ami vágyat kelt bennünk. A belső késztetés. A hasonlóság, az analógia. Analógok vagyunk a szellemi síkon meghatározott idővel, ami előbb-utóbb odaér anyagban is. Kár, hogy itt nem tudom lerajzolni a két síkot, de mindkettőnek van ideje. Amit elhatároztam, ami létrejött szellemi szférában, le fog csapódni anyagban, azaz megjelenik.......de ugye az anyag lassúbb (mivel sűrűbb), ezért érezzük a szellemet gyorsabbnak. smiley Ami szellemi szférában pár perc, az lehet, hogy itt több év, pedig ugyanarról a szituációról, történésről beszélünk......smiley 

 

De higgyétek el, az is elmúlik, amit most annyira vártok. Azon is keresztülmegyünk majd, anyagban. S azon is, amit nem várunk annyira. De mindennek oka, feladata, értelme van - az Életünkben.......... Mindig azt szoktam mondani (mint Mrs. Lipton:), hogy eddig is volt valahogyan, s ezután is lesz......mindig lesz, azaz mindig VAN valami. Az viszont, hogyan éljük meg, hogyan alakítjuk mindezt, a mi döntésünk. Rajtunk áll.  

 

méda rb.

http://www.meda.eoldal.hu

 

MÉDA: SZUBJEKTÍV IDŐ 

http://www.damai.eoldal.hu/cikkek/meda-gondolatai/meda--szubjektiv-ido.html

 

MÉDA: SZERETETTEL TEREMTETT IDŐ 

https://damai.eoldal.hu/cikkek/meda-gondolatai/meda--szeretettel-teremtett-ido.html

 

MÉDA: AZ ÉLET NEM TELJESÍTMÉNYTÚRA (KORKÉP) 

http://www.meda.eoldal.hu/cikkek/meda--rapolti-brigitta--gondolatai/meda--az-elet-nem-teljesitmenytura--korkep-.html

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.