Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÉDA: EMBERI HIT(PRÓBA)

 

Azért állítunk Önmagunk elé próbákat, mert le akarjuk vizsgáztatni Énünket, hol tartunk. Nem az Élet produkál nehézségeket, hanem mi. Különben hogyan fejlődnénk, ha mindig "egy helyben ülnénk"? Ahogyan a testnek, az anyagnak, úgy a léleknek is szüksége van a fejlődésre, a változásra. "Ő" is csak akkor erősödik, alakul, ha mozgatjuk. Ehhez azonban helyzetek kellenek. Akadályok. Amelyeket megoldunk. Amelyeken túllendülünk.  

 

 

Ha egy-egy országban, vagy nagyobb területen ugyanaz a megoldandó feladat (több Embert érint ugyanaz a szituáció), az azt jelenti, hogy az ott élőknek azonos, vagy nagyon hasonló, KÖZÖS feladatuk van. S itt a KÖZÖS szón van a hangsúly. Ez a kollektív tudatalatti terméke. Valamiért mindenkinek ugyanarra az adott szituációra, "vizsgára" van szüksége. A "valamiért" a lélekfejlődést jelenti, azt az utat, amelyet megteszünk az Önvaló (Egység) felé. Minden Emberi lénynek, Létezésnek ez a célja, értő eleme.  

 

 

Ha egyénekre bontjuk le ugyanezt, azt látjuk, hogy pontosan azok az Emberek élnek körülöttünk, akiktől a legtöbbet tanulhatunk: Önmagunkról. S persze ez fordítva is igaz. Mindig az van mellettünk, aki a legalkalmasabb erre a feladatra. Karmikus szerződés. Aláírtuk! Ezekben a kapcsolatokban is úgymond levizsgáztatjuk magunkat, sőt a másikat is: megnézzük, Emberségből hogyan állunk. Tulajdonképpen az egész Élet erről szól. Helyzetek vannak, amelyek ugródeszkák a magasabb szintre jutás érdekében........ 

 

 

Ez az ugródeszka, vagy vizsga - számomra - a segítségnyújtás. Ami nem más, mint (az) EMBERSÉG. Mert........amikor nehéz helyzetben vagyunk (elég gyakran), akkor ott lehet igazán lemérni, ki mennyire EMBER, hogy milyen segítséget nyújt a Többieknek. Nyújt-e, ad-e egyáltalán? Isten is ezt várja el. Ezt szeretné. Mint a Szülők a jó Testvérektől. Azért vagyunk ennyien, hogy segítséget nyújthassunk másoknak. Ez a létezésünk egyik alapja. A másik a Szeretet. De a kettő ugyanaz.   

 

 

A Hitpróba pedig akkor kezdődik, amikor mégsem kapjuk meg a Segítséget másoktól......ilyenkor jön a kérdés: kiben, vagy miben bízhatunk igazán? Mit kezdünk akkor? Hová fordulunk? Istenhez, Emberhez? Szerintem a Hitet könyvekből nem lehet sem megtanulni, sem gyakorolni. Mert az Élet az IGAZI HITPRÓBA! Élesben, élőben kell tapasztalni, érezni, kipróbálni. Hinni, amikor látszólag semmi sincs. Hinni, amikor nincs mellettünk a másik. Hinni, amikor már ahhoz is fáradtak vagyunk, hogy higgyünk. Mégis........el kell hinni, hogy alapvetően mindenki jó. Hogy mindenki mindenkiért van. S hinni kellene végre Önmagunkban is. Hogy sok mindenre képesek vagyunk. Talán mindenre. Hogy minden feladatot, nehézséget meg tudunk oldani. Hogy minden és mindenki időben érkezik. Akkor, amikor kell. Ezek a nagy hitpróbák. Ezek az igazi érettségi vizsgák. 

 

 

 

méda heart

 

meda-szilard-hit.jpg            

 

    

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.